NOEMI


Tavaly nyáron hallottam életemben először, hogy létezik a világon a Megtérés Közössége, akik a Caminon – Carriónban – zarándokpasztorációt folytatnak, ahova önkénteseket is várnak. Én is jelentkeztem arra a bizonyos – Magyarországon egyes körökben már fogalommá vált – hétvégére, ahol a Közösség nevében két nővér mutatta be a zarándokúton végzett szolgálatukat.
A hétvége tapasztalatait elraktároztam magamban, de a nővérekhez végül egészen más dolog kapcsán utaztam ki az év elején Spanyolországba. Aztán úgy adódott, hogy egy kedves zarándoktársammal én is felcsaptam Carriónban zarándokfogadónak.
Utólag gondolkodtam csak el, hogy miért is vágtam bele ebbe a „misszióba”. Jóllehet, magam is voltam zarándok – Európa egészen más részén – és tudom, hogy mit jelent egy-egy ilyen „oázis”: puha ágy, felszerelt konyha, tiszta fürdőszoba… Minthogy kísért, csoportos zarándoklaton vettem részt, bennem annak idején fel se merült, hogy fél úton megkérdezzem magamtól, miért indultam útra, kihez tartok? Ugyanakkor, aki egyedül indul útnak, annak sokkal nagyobb lelki támaszt kell nyújtani, hogy ne veszítse el a célját, és féltávon vissza tudjon tekinteni útjának indítékaira. Hatalmas segítség a keresőknek egy ilyen hely, hiszen Spanyolországban bár számtalan templom van, mégis, ezek rendre zárva vannak. Nincs hely, ahol a zarándok elcsendesedhetne, „megállhatna”.
A Közösség ezt az igényt ismerte fel, amikor néhány éve megkezdte zarándokpasztorációs tevékenységét Carriónban. Én ennek a gépezetnek csak egy kis alkatrésze voltam. Sokszor voltam úgy, hogy a zarándoknak a tiszta konyhán és vetett ágyon kívül mást nem tudok nyújtani. Mégis, amikor sikerült „kicsikarnunk” egy-egy örömkönnyet, egy mosolyt a zarándokoktól, vagy egy jót beszélgettünk velük, úgy éreztem, hogy én is adtam valamit nekik, amitől talán útjuk új lendületet kapott.
Úgy vélem, az itt eltöltött szolgálat akkor válik teljessé, ha maga a zarándokfogadó is haza tud vinni valamit a zsákjában: ha olyan új tapasztalatokat szerez, amitől talán új emberré válik. Ez olyan időszak, amikor adunk is, ugyanakkor kapunk is. A fogadásnak négy alappillére van (fogadás, imádság, szolgálat, testvéri közösség) és egyik sem lehet meg a másik nélkül. Ez a négy pillér egymást kölcsönösen erősítette és nekem különösen is segített abban, hogy átlendítsen a nehéz pillanatokon. Mind a négy tényező külön-külön is fontos, de így együtt egy hatalmas erőforrássá válik.
Számomra talán a legtöbb gyümölcsöt a nővérekkel alkotott testvéri közösség hozott. Hatalmas élmény volt, hiszen ezen idő alatt rendkívül szoros kapcsolatban éltünk velük. Felejthetetlen pillanatokat jelentettek számomra a közös imák, étkezések, bevásárlások, főzések – apró történetek, melyeket a szívemben őrzök. Igazi, kis közösséget alkottunk, és már az utcán is tudták az emberek, hogy mi, önkéntesek hozzájuk tartozunk. Ezt az általunk alkotott kis közösséget is – amint azt már a monostorban is megtapasztalhattam – a szeretet köteléke hatotta át. Hatalmas hálával tartozom a Jóistennek, hogy együtt szolgálhattam a nővérekkel, így – ha csak két hétre – magam is tevékeny részese lehettem annak a fontos missziónak, amit a Közösség magára vállalt.

Bár furcsának tűnhet, mégis úgy érzem, azzal, hogy két hetet töltöttem a Camino egy pontján, egészen távol kerültem attól a régóta dédelgetett tervemtől, hogy egyszer én is végigjárjam az utat a Pireneusoktól Finisterréig. Hosszú keresés után rátaláltam a Szeretetre és végre megtaláltam a helyemet – és talán nem véletlen, hogy éppen ennél a Közösségnél…

1 comentario:

  1. Kedves Nővérek !
    ¡Queridas hermanas !
    Dear Sisters,

    Köszönöm, hogy itt lehettem !
    ¡Me agradezco que me permitieren estar ahi !
    Thank you very much for having been allowed me to be here !

    Bátran mondhatom, hogy az El Camino örökké a szívemben él.....
    Puedo decir que el El Camino vive en mi corazón eternamente...
    I may say that El Camino lives in my heart eternally forever...

    Itt küldöm az általam felvett videó elérhetőségét, amihez jó szórakozást kívánok.
    Envío la disponibilidad del vídeo que hice y deseo buen entretenimiento al aquello.

    http://youtu.be/YQmuzdOVbcY

    Üdvözlettel Magyarországról: Balogh József
    Con un saludo de Hungría: József Balogh

    ResponderEliminar